Láz = gyógyír

A láz során megnövekedett hőtermelést az egész testben felgyorsult anyagcsere-folyamatok, és a bőr vérkeringésének csökkenése okozza. Ezért sápadt a gyerek, és hideg a bőre kezdetben. Szélsőséges esetben rázza a hideg, reszketnek az izomai. Ez addig tart, amíg a láz a szervezet által célba vett magasságot el nem éri. Jó néhány betegségnél, a gyógyuláshoz a láz nyújtja a legnagyobb segítséget. Ahány gyerek, annyiféle tünettel tarkított a láz. Nos mit tehetnek a szülők? Először is némi biztonságérzetre, gyakorlatra van szükség a láz megítéléséhez. A biztonsághoz pedig tapasztalat és bizalom szükséges. Ha bizonytalanok vagyunk, és félünk, az rossz a gyereknek.

Hol mérjük a lázat?
A lázmérést gyerekeknél legjobb a végbélben végezni. Ehhez a gyerek kényelmesen feküdjön az oldalra. Ügyeljünk rá, hogy a hőmérő vége teljesen eltűnjön a végbélben.
A csecsemő vagy a kisebb gyerek inkább a hátán feküdjön. Egyik kezünkkel a bokájánál fogva a lábait tartjuk, másik kezünkben pedig a hőmérőt tartjuk úgy, mint egy kanalat, és kisujjunkat a fenekére támasztjuk. Így hirtelen mozdulat esetén sem sérülhet meg a gyerek. Hagyományos, higanyos hőmérőnél elég 1-2 perc a méréshez.
Hasüregi gyulladás (pl. vakbélgyulladás) gyanúja esetén a hónaljban is hőmérőzzünk, hogy megállapíthassuk a különbséget. Ügyeljünk arra, hogy a hőmérő hegye a hónaljárok közepében üljön, és a gyerek felkarja a mellkasához simuljon.
Válla és karja legyen betakarva. Hónaljban öt percig hőmérőzzünk. Még így is pontatlanabb lesz az érték.

A valós testhőmérséklet 0,5°C-kal, azaz 5 vonással magasabb, a hónaljban mért értéknél. A végbélben mért értékhez nem kell hozáadni semmit, vagy levonni belőle, mert az megközelítően azonos a test belsejében uralkodó maghőmérséklettel.

Figyelem! Vakbélgyulladásnál a végbélben és hónaljnál mért értékek közötti különbség általában több, mint 0,5°C.

A felnőttek közül sokan szájban mérik a hőmérsékletet. Ilyenkor jó, ha van a háztartásban egy másik hőmérő is, amit külön megjelölünk. A mérés időtartama és pontossága megegyezik a végbélben mértével.

Fontos!
A testhőmérséklet 37,5 C-ig normális.
37,9 C-ig beszélünk hőemelkedésről.
Csak a 38 C fölötti hőmérsékletet tekintjük láznak.
Túl sok kívülről jövő melegtől is előfordulhat túlmelegedés, ha nem biztosítjuk a gyerek számára a megfelelő hőleadást. Csecsemőkön úgy segíthetünk ilyenkor, hogy a sapkát, pelenkát levesszük róla.
Sok mozgás következtében is felemelkedhet a hőmérséklet 38°C fölé. Ilyenkor félórás pihentetés után ismételjük meg a lázmérést.

Hogy milyen magasra engedhetjük szökni a lázat, az mindig a helyzettől függ. Azonban vannak kivételek: ha egy újszülöttnek néhány óránál tovább 38°C felett van a hőmérséklete, mindenképpen orvosi vizsgálatot igényel, főleg ha nem szopik, és rosszul néz ki. Azt a gyereket, akinek 40,5°C fölé szökik a láza, vagy gyógyszeres lázcsillapítás nélkül 1,5°C-nál többet ingadozik a hőmérséklete, szintén mutassuk meg orvosnak.

Mikor mit tegyünk?
Ha a gyerek megváltozott, “valahogy nem tetszik nekünk”, pontosabban figyeljük meg a mozgását, szemét, arcjátékát, orrszárnyait, légzését. Tapintással vizsgáljuk meg a hőmérsékletét a homlokán, halántékán, törzsén és végtagjain, tapintsuk meg a hasát is. Egy-két percig mérjük a lázát a fent leírt módon, hasfájásnál öt percig a hóna alatt is. Ha szokatlanok a tünetek, forduljunk orvoshoz.
Ha a végtagok – különösen a térdhajlatban – hidegek, és a hőmérő 38,5°C-ot mutat, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a láz még tovább fog emelkedni. A szervezet még nem tud elegendő hőt leadni a periférián. Amíg a láz így emelkedik, semmi esetre se végezzünk hűtő lábszárborogatást! Hasznosabb, ha a csuklókat meleg árnika esszenciával vagy citromlével borogatjuk. Ezenkívül takarjuk be melegen a gyereket, és kínáljunk neki kevés teát.
Figyelem! A végtagok csak akkor melegszenek fel, amikor a láz már nem emelkedik tovább, és a szervezet gondoskodni akar a felesleges hő leadásáról.
Ha a végtagok már teljesen átmelegedtek, akkor 39°C felett indokolt a hűtő lábszárborogatás. Ez segíti a szervezetet abban, hogy a bőrön keresztül leadhassa a felesleges hőt. Ilyenkor, valamint a láz emelkedésének utolsó fázisában jótékony hatásuk van a természetes anyagokból készült lázcsillapító kúpoknak (Chamomilla comp. Aconitum/China comp., Viburcol).
Figyelem! Hűvös lemosást, langyos fürdőt akkor alkalmazzunk, ha nem kellemetlen a gyereknek. Ügyelni kell arra is, hogy a felesleges hőtől megszabadulhasson a szervezet. Lazábban takarjuk be a gyereket, mint a láz emelkedésekor. 
Ha 40°C fölé emelkedik a láz, és a gyerek végtagjai még mindig hidegek hívjuk fel az orvost. Ha nem érhető el, adjunk a gyereknek lázcsillapító kúpot, és vigyük be a kórházba. 
Ha lázgörcs lép fel, és a gyerek egész teste forró, becsavarhatjuk langyos vizes törülközőbe, és vigyük orvoshoz.
A láz emelkedését általában rossz közérzet kíséri, a gyerekek néha hánynak is. Gyakori a fejfájás, hasfájás, ami alábbhagy, ha a láz elérte csúcspontját. Ezért semmiképp se erőltessük az evést, csak egy kis langyos teát kínáljunk.
Mit adjunk enni hasmenés nélküli magas láznál: sok folyadékot (teát vagy feles tejet kevéske cukorral, esetleg langyos, hűvös, hígított meggy-, kökény-, citrom-, narancslevet), könnyű ételeket krumpli nélkül, kevés zsírral és fehérjével. Ne adjunk olajos magvakat, csokoládét és hasonlókat. Természetes, ha a gyerek súlya ilyenkor pár napig nem gyarapszik. Amit lefogy, azt hamar vissza is hízza.
A ruházat és takarók mindig a szobahőmérsékletnek és a láznak megfelelőek legyenek. Kerüljük a huzatot, de biztosítsunk elegendő friss levegőt. Ha szellőztetünk, takarjuk be jól a gyereket, esetleg adjunk rá sapkát, pulóvert. Még nagy nyári melegben is takarjuk be vékony vászonkendővel. Mindig figyeljünk arra, hogy végtagjai melegek legyenek, és kellemesen érezze magát.
A nyugtalan gyerekek, láz ellenére is mindig kitakaróznak, felkelnek, szaladgálni akarnak. Legyen melletük mindig felnőtt, aki énekelget, dúdolgat, mesél, vagy egyszerűen a közelében végzi a dolgát.
Jó szolgálatot tehet a hordozható (kerekes) kiságy, amit a mama magával tud vinni mindenhová a lakásban, ahol dolga van.

Jó tudni!
Lázzal járó tünetek lehetnek:
sápadtság vagy kipirult arc
hidegrázás, reszketés, görcs
aluszékonyság, kábultság, félrebeszélés
izgatottság, ingerlékenység, kiabálás
fokozott fény-, hang-, szagérzékenység
étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés, gyomorfájás
szomjúság, szomjúságérzés hiánya
fejfájás, izom-, ízületi fájdalom

Veszélyes-e a lázgörcs?
Amikor a gyerek epilepsziához hasonlóan hirtelen eszméletét veszti, akár görcsöl, akár nem, hívjunk orvost hozzá, vagy a lehető leggyorsabban vigyük kórházba. Egy pillanatra se hagyjuk magára.

Ha az orvos nem talál komolyabb bajt, akkor a gyereknek talán csak kiadós alvásra van szüksége. Arra a ritka esetre, ha a lázgörcs megismétlődne, görcsoldó kúpot ír fel. Ha agyhártyagyulladása lenne a gyereknek, az orvos rögtön kórházba utalja. Különben azt mondja, egyszerű lázgörcse volt, és másnapra még egyszer berendeli.

Figyelem! Ha a görcs 1-5 perc múlva magától vagy a görcsoldó gyógyszertől – további öt percen belül – sem oldódik, azonnal menjünk kórházba!

Az esetek többségében a lázgörcs nem súlyos dolog. Száz gyerekből csak egy-kettőnél jelenti egy későbbi epilepszia első tünetét. A lázgörcsök nem okoznak epilepsziát. Ám fordítva már sokkal gyakoribb: az epilepsziára való hajlam először lázgörcsként jelentkezhet. Tehát a lázgörcs elkerülése érdekében beadott lázcsillapítóval semmiképpen sem előzhetjük meg az esetleges később kialakuló epilepsziát. Lázgörcsre hajlamos és epilepsziás gyerekeknél ezért megelőző jellegű, alkati kezelést ajánlunk, ami lehetővé teszi, hogy még epilepsziás gyerekeknél is elkerüljük a lázcsillapító kúpok vagy tabletták használatát.

Az első életévben elég gyakori jelenség a lázgörcs, ugyanis az agy ekkor még éretlensége folytán lényegesen érzékenyebb a testhőmérséklet megemelkedésére, mint később, vagyis alacsonyabb gyermekkorban a görcsküszöb. Az EEG közvetlenül a lázgörcs után könnyű, közepesen súlyos elváltozást mutathat, amely azonban 14 nap alatt teljesen eltűnik.

Ha a gyerekeknek, volt már lázgörcse, a következőképp járjunk el:
Ügyeljünk arra, hogy elég melegen legyen öltözve (hogy a váratlan lázroham hidegrázásos szakasza ne legyen túl intenzív).
Megfelelő antropozófus és homeopátiás alkati szerrel megpróbálhatjuk a szervezet reagáló képességét befolyásolni. Ennek kiválasztásához orvosi segítség szükséges.
Magas láz esetén ne nyugtalanítsuk, izgassuk a gyereket mindenféle lázcsökkentő eljárásokkal. Homlokát – mely elsőként lesz meleg – enyhén citromos, nedves kendővel hűtsük.

A láz segíti a lelki fejlődést
A láz a hőháztartás krízisszerű megváltozását jelzi. Ennek különböző oka lehet. Gyerekeknél például a születésnapi zsúr, hosszú utazás, időjárási front, meghűlés vagy fogzás. Mindez túlterhelheti a zsenge szervezetet, és lehetővé teheti kórokozók megtelepedését és behatolását.
A vírusok és baktériumok szaporodásához - azaz a szervezet károsításához - a 33-35°C az optimális hőmérséklet, ami a test lehűlésekor alakul ki. Eszerint a láz - 39-40°C - segítségével a szervezet hatékonyabban pusztítja a vírusokat és baktériumokat, illetve akadályozza szaporodásukat.

Tehát: a láz természetes fegyver szervezetünk számára a kórokozókkal szembeni küzdelemben.

A test védekező mechanizmusai közül jó néhány csak láz hatására aktiválódik. Az antibiotikumok és a lázcsillapítók megakadályozzák, hogy testünk maga vegye fel a küzdelmet a betegséggel, csak akkor érdemes bevetni ezeket, ha a szervezet nem képes megbirkózni a fertőzéssel. Ráadásul az antibiotikumok hatástalanok a gyakoribb vírusfertőzésekkel szemben.

A láznak és a hőszabályozásnak van lelki-szellemi oldala is. A meleg lelki és szellemi aktivitás kifejezője is. Melegség önti el az ember szívét, ha régi jó baráttal találkozik, és tűzbe jövünk egy jó ötlettől. Ám szörnyűség láttán meghűl bennünk a vér, a haragtól meg “jeges lesz a hangulatunk.” A vérkeringést és a szervek vérellátását érzelmi és gondolati életünk is érzékenyen befolyásolja, nemcsak a mozgás és a táplálkozás. Ezért joggal beszélhetünk testi, lelki és szellemi melegségről is. 

Az antropozófia szerint az emberi Én fizikai hordozója a hőszervezet. Mivel minden betegség a hőháztartás megváltoztatásával is jár, az Én közvetlen érintettje és részese a történéseknek.

Ezért van gyerek, akinek “soha” sincs láza, van akinek lassan, alig-alig emelkedik a hőmérséklete, s van akinek percek alatt igen magasra felszökik a láza. Vannak családok, ahol minden gyerek a legkisebb szellőtől is ágynak dől, míg a szomszéd gyerekek még vígan pocsolyáznak a kertben. Egy fél év múlva aztán fordul a kocka. Azokat pedig, akik csak a szezon végére fáznak meg, a fertőzés sokszor sokkal jobban ledönti a lábukról, mint a többieket.

A felnőtteknél még más különbségek is vannak. Aki szívesen, keményen, de kiegyensúlyozott ritmusban dolgozik, sokkal ritkábban náthás, mint, aki gyakrabban kénytelen lazítani a túlhajszoltság miatt. Aki egész Énjével dolgozik, és örömét leli a munkában, serkenti hőszervezetét, ami immunizáló hatású is. A pozitív érzések, mint a tettrekészség, lelkesedés, bizalom, szerelem, serkentiaz immunrendszert; a stressz, düh, félelem, kedvetlenség, lehangoltság pedig gyengíti.

Ezért felvetődik, hogy a lázzal járó fertőzéseket során az ember szellemi-lelki lénye átmenetileg jobban aktivizálódik a testben, és így megkísérli pótolni a szunnyadó lelki aktivitást. Ezt támasztja alá az is, hogy lázas fertőzés után a szülők gyakran új vonásokat fedeznek fel a gyereken. A láz segítségével a gyerek saját Énje és teljesebben ki tud bontakozni. Egyes krónikus betegségek, például a csecsemőkori ekcéma vagy az asztma egy-egy lázas megbetegedés után javulást mutat.

A lázas betegség során fellépő súlyveszteség gyors visszahízása is arra utal, hogy a ilyenkor a test bizonyos fokig átépül. A gyerek öröklött anyagainak egy részét lebontja, és saját hőszervezetének irányításával újra rendezi, újra felépíti.

Tehát a láz testi hatását a nevelés jó lelki hatásához hasonlíthatnánk: a gyerek saját erejéből tanul meg valamit. Helytelen állandóan azt hajtogatni: „Ezt csináld, ne azt – ezt nem szabad, az nem helyes!” Ám a lázas fertőzéseknél sok szülő épp ezt teszi: alig emelkedik a gyerek hőmérséklete 37,5°C fölé, máris beadja a lázcsillapító kúpot, és rögtön jön hozzá még az antibiotikum is. A testnek így kevés esélye marad arra, hogy szabadon felvegye a harcot a betegséggel. Az ilyen szervezet később komoly betegségeknél sem lesz elég “gyakorlott”, “rugalmas” és “erős”, hogy megbirkózzon a bajjal. 

Ezért aki a betegségek kezelésénél a gyerek fejlődésének állomásait tartja szem előtt, az ugyanúgy elutasítja a lázcsillapítók válogatás nélküli beadását, mint azok feltétel nélküli elutasítását. Míg az egyik gyereknek “szüksége van” arra, hogy hőmérsékletének emelésével növelje anyagcseréjének aktivitását, és elősegítse a testi-lelki átalakulást, addig a másik gyereknél meg kell akadályoznunk, hogy a túlzott lázreakciótól legyengüljön, hirtelen drámai változás jöjjön létre. 

A gyermekgyógyászati szakmai kollégium hivatalos irányelvei és tanácsai is jó segítséget jelentenek lázas gyerek esetén (KLIKK IDE).