Fityma körüli gondok

Fitymaszűkület, fityma-letapadás és fitymagyulladás

Tapasztalom szerint az orvoskollégák és a szülők körében berögzötten, generációról generációra átadottan legtöbbször nagyobb a dolog körüli aggodalom, mint indokolt lenne. Nagyon sok a téves és eltúlzott megítélés.

Ha a szűken értelmezett definiciót vesszük, akkor az újszülött fiúk 70%-ának fitymaszűkülete van; ami azt jelenti, hogy a legtöbb csecsemőnél a fityma nem simítható a makk mögé. Ez túlzás.

Ez a fenti képen látható fityma valóban szűk, ám még jó eséllyel kezelhető műtét nélkül konzervatív módon.

Ezen a képen a nyíl végén látható a szűkületet jelző vékony elfehéredő gyűrű.

Nagyszámú felmérések azt mutatják, hogy ez az arány a pubertás korra természetes úton, mindennemű beavatkozás nélkül 4%-ra csökken. A nemi szervek, beleértve bőrüket is, a nemi érés kezdetéig gyakorlatilag „alvó“ területek. Nem aktívak, nagyjából a szervezet növekedésével együtt arányosan növekszenek. Kisiskolás korban aztán lassan „életre kelnek“, és a másodlagos nemi jellegek kialakulásával együtt gyorsabban növekszenek. Ilyenkor a viszonylag szűk bőr is ugrásszerűen fel szokott lazulni, és helyt ad a makk előbújásának. Nagyon ritka az olyan kötőszövetes gyűrű, mely nem lazul fel idővel. Tehát a legtöbb esetben kisgyerekeknél semmi különös tennivalónk nincs vele. 

Ezen a rajzon szereplő fityma teljesen normális, látszik, hogy elég hosszú a bőr vége, látszik a húgycső eleje.

A rendszeres húzogatással azt kockáztatjuk, hogy a még szűk bőr (akár fájdalommentesen is) kissé megreped, majd hegesen gyúgyulva még szűkebb lesz.

8-9 éves korig tehát bőven elegendő, ha a húgycső vége jól látható a bőr mögött, addig a fityma nem kell hátragördüljön a makk mögé!!!

 

Nem ritka a fenti képeken is látható fityma részleges lenövése (lemezes összetapadása) a makkal. Ez teljesen normális, ám néha a smegma tömegesebb visszamaradásához (fitymafaggyúhoz) vezethet. A smegmafelgyülemlés lehet egyszeri, tehát nem kell rögtön műtétre gondolni. Ilyenkor sok orvos erőteljesen, egészen vissza szokta húzni a bőrt a makkról. Az én tapasztalatom az, hogy ez lelkileg igen traumatizáló hatású gyerekre és szülőre nézve egyaránt. Nemritkán éppen ezután keletkeznek gyulladások. Az óvatosabb orvos a letapadást érzéstelenítő kenőcs felvitele után gombos szondával is leválaszthatja, ez kevésbé drasztikus beavatkozás.
A letapadás azonban évekig megmaradhatnak úgy is, hogy semmiféle zavart nem okoz, és nem ad okot beavatkozásra.
A makk rendszeres tisztítását csak a pubertás idejétől fogva ajánlom, vagy akkor, ha jelentős mennyiségű smegma képződik.
Ha gennyes gyulladás alakul ki, a makkhoz tapadt fityma általában magától leválik.

Azoknál a fiúknál, akiknek újra és újra fájdalmas fitymagyulladása van, vagy vizeletürítés közben a szűk nyílás valóban vizelet-elfolyási akadályt jelent, mérlegelendő a rövid altatásban végzett kis rutin műtét. 

Ha fitymagyulladás lép fel, az nagyon fájdalmas tud lenni. Sok kisfiú a hasát fájlalja, és nem tudja pontosan megmutatni. Ezért hasfájós kisfiúknál mindig érdemes benézni a pelekába, alsógatyába is.

A bőr ilyenkor ijesztően piros és duzzadt tud lenni.

Ne ijedjünk meg ettől. Pisilésnél különösen csíp, úgyhogy sokan visszatartják a vizeletüket, ami még jobban növeli a feszültséget.
A leghatékonyabb ilyenkor napi 3-6 x 10-15 perces meleg kamillafőzetes ülőfürdőbe ültetni a fiúcskát. Ez pisilésre ösztönöz, csökkenti a fájdalmat és nagyon jól csökkenti a gyulladást. Ne nagyon húzzuk vissza a duzzadt bőrt a makk mögé, mert megrekedhet, és elzárhatja a makk vérellátását (parafimózis).  A köztes időre folyamatosan egy körömvirág-oldattal, esetleg valamilyen enyhe bőrbarát fertőtlenitővel (pl. erős kamilla-főzettel) átitatott gézlapocskát tekerjünk a megduzzadt fütyire. Igy 1-2 napon belül látványos javulás érhető el. A fityma csúcsán elhelyezkedő gyulladások gyorsabban szoktak gyógyulni, mint a hátul ülők.