betegségek

Fejtetvesség

A fejtetű (Pediculus capitis) szabad szemmel alig látható, kb. 3-4 mm nagyságú, ovális alakú, szárny nélküli, élősködő rovar, amely a test azon részén telepszik meg, ahol szőrzet van (hónalj, szeméremtájék és mellkas), azonban leggyakrabban a fejbőrön. Jellemző rá, hogy színét a haj színének megfelelően változtatja, és a meleg, kevés fényhez jutó fejbőrön igen hamar szaporodik – így az őszi-téli sapkát viselő időszak nagyon kedvező számára. Petéit – a serkéket – erős, cementszerű anyaggal szorosan a hajszálak tövéhez ragasztja.

Férgesség

Gyakori jelenséggel állunk szemben, nagyobb aggodalomra nincs ok. Az immunológusok és allergológusok azt gyanítják, hogy a férgesség allergiás tüneteket okozhat. Ez részben igaz. Saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy az allergiára hajlamos gyerekeknél előhozhat tüneteket, vagy ronthat a fennálló tüneteken. Ám az is igaz, hogy az, aki gyerekként maga erejéből megtanul elbánni velük, az felnőtt korában ritkábban allergiás, mint akinek nem volt férge. 

Fityma körüli gondok

Fitymaszűkület, fityma-letapadás és fitymagyulladás

Tapasztalom szerint az orvoskollégák és a szülők körében berögzötten, generációról generációra átadottan legtöbbször nagyobb a dolog körüli aggodalom, mint indokolt lenne. Nagyon sok a téves és eltúlzott megítélés.

Ha a szűken értelmezett definiciót vesszük, akkor az újszülött fiúk 70%-ának fitymaszűkülete van; ami azt jelenti, hogy a legtöbb csecsemőnél a fityma nem simítható a makk mögé. Ez túlzás.

Oldalak