Idült endogén ekcéma (atópiás dermatitisz vagy neurodermitisz)
A három megnevezés egy betegséget takar,mégpedig az ekcémára való alkati hajlamot. Ezt a gyerekek fele örökli, sokuk pedig allergiás valamilyen élelmiszerre, pl. tejre. Más nem specifikus tényezők is befolyásolják, pl. stressz, nyugtalanság, hideg, hőség, időjárásváltozás stb. E kórkép, valamint az asztma és a szénanátha között genetikai kapcsolat áll fenn. Az ekcémának ez a formája az utóbbi évtizedekben erősen elszaporodott. Ez nemcsak a növekvő környezetszennyezés (mérgek, ingerlő anyagok, egyes géntechnikailag megváltoztatott élelmiszerek) számlájára írható. Összességében megváltozott életfeltételeink, szokásaink és az öröklődő hajlam is fontos szerepet játszanak benne (v. ö. a 151. oldallal).
Legfőbb tünete a kínzó viszketés.
Emiatt a gyerekek gyakran véresre vakarják magukat. Csecsemőknél főleg a fej és a vállak érintettek, később a törzs és a végtagok, végül a nagy ízületek hajlatai és a kézhát. Általában az egész bőr száraz. Jellegzetesek a kis érdes felszínű, viszkető csomócskák, melyek részint csoportokban összefolyva helyezkednek el, így elődomborodó foltok benyomását keltik. Ha nedveznek, pelenkadermatitiszhez hasonlítanak. Elvakarva elpörkösödhetnek. A neurodermitisznél az erős viszketés mellett jellemző, hogy a tünetek nagyon gyorsan változhatnak. Reggel például majdnem teljesen nyílt sebes és nedvedző, este már sokkal jobban néz ki, és a következő napon már gyógyult és pikkelyes. Nem kizárt, hogy aztán megint sebes és nedvedzik. Ennek okát legtöbbször nem lehet biztosan megállapítani. Segíthet a heteken-hónapokon át folytatott megfigyelés, naplóvezetés, ahol minden fontosat, változást (időjárást, stressz-faktorokat, pl. utazást, étkezést) rögzítünk. Nemritkán hasi panaszokkal is jár. Ezt a naplót az orvossal kiértékelhetjük és eldönthetjük, mire kell ügyelni. Ha például tehéntejnél csak egy kevéssé kifejezett kiütés keletkezik, akkor egyéni döntés tárgyát képezi – esetleg vérvizsgálatot követően –, hogy elviselhetők-e a bőrjelenségek, és tovább adjuk-e a tehéntejet (pl. joghurt vagy aludttej formájában), vagy esetleg átállunk a drágább és nehezebben beszerezhető kecske- vagy kancatejre.
Nem tanácsoljuk, hogy az alapvető élelmiszereket néhány napos-hetes időközökkel próbálgassuk, váltogassuk. A legtöbb esetben ilyenkor tévesen kezdenek el gyanakodni valamire, és elkezdődik egy igen fárasztó „elkerülési spirál”, amely nyugtalanságot, aggodalmat szül, és inkább rosszabbra fordítja az állapotot. Ha az első hónapokban indokolt a gyanú, hogy egy élelmiszerre allergiás a gyermek, akkor 2-4 hétig ne kapjon belőle, aztán viszont újra próbáljuk ki. Akkor is, ha az anyuka szoptat, és az a benyomása, hogy a saját étrendjével rosszabb lesz a gyermeke állapota.
Ha így megerősödni látszik az allergia gyanúja, akkor érdemes különféle allergiateszteteket csináltatni. Gyors reakciótípusra: vérből eosinofilok, össz IgE, specifikus IgE-k, esetleg egy provokációs teszt. Lassabb reakcióformára: IgG (pl. otthon is elvégezhető food-detective gyorsteszt), vagy több napos, hátbőrön végzett tesztet. Ha bizonyítást nyer, hogy valamilyen élelmiszerre allergiás, akkor azt az élelmiszert egy évig el kell hagyni,majd utána óvatosan újból kipróbálni. Az efajta élelmiszer allergia általában pár hónap alatt alábbhagy, nem úgy, mint a pollen-, állatszőr- és poratka-allergiák. Ezek az allergiák különböznek az ún. toxikus reakciótól, melyeket mérgező anyagokkal való érintkezés vált ki. Ezek egy olyan irritáció jelei, amelyek minden embernél fellépnek, csak különböző mértékben. Egy neurodermitiszes, érzékeny bőr erősebben reagál ilyen anyagokra is.