Skarlát

Fogalmi tisztázás: ma már elég ritka az igazi skarlát klasszikus, kiütéses képe. Az utóbbi évtizedekben megenyhült a kórokozók agresszivitása,  a betegség legtöbbször megmarad a torokgyulladás szintjén.  Ezt streptokokkus-anginának nevezzük, ami nem azonos a skarláttal.
A fertőzésveszély igen különböző mértékű. Sokan torkukban hordozzák a kórokozókat anélkül, hogy valaha is megbetegednének. Az embereknek csak kb. 10%-a lesz életében egyszer vagy többször skarlátos. Csecsemők nem szoktak megfertőződni. A skarlát addig fertőz, amíg a tünetek - akár kis mértékben is – észlelhetők.
Leggyakrabban a 3 és 8 év közötti gyerekek betegszenek meg. A láz antibiotikumos kezelésre hamar, anélkül általában a 4. és 7. nap között múlik el. Általában 39-40 fokra is felszökik a láz. Ettől nem kell tartani, a szervezet védekezésének természetes velejárója.
A második hét végén egy újabb hulláma jöhet a betegségnek: ismét felszökhet kissé a láz, erőteljesen megduzzadhatnak a nyirokmirigyek, hámlani kezd a bőr a tenyéren és talpon, a harmadik héttől esetleg nagyobb foszlányokban is. 
Még az enyhe lefolyású skarlát esetében is tapasztalhatjuk néhány héten át, hogy a gyerek sápadt, kissé gyenge, noha az alapos orvosi vizsgálat során semmi különös nem található. Ez is mutatja, hogy a skarlát olyan betegség, amely jelentős leépüléssel, szervi érintettségre, sőt bizonyos szervek sérülésére való hajlammal jár. Ezért a betegség után egy meglehetősen hosszú lábadozási időt (legalább 10 napot) kell hagyni, melynek során kímélő életmódot kell biztosítani a gyereknek.

Az antibiotikum nélküli kezelést különösen azok a szülők igénylik, akiknek gyermeke már többször kapott skarlát vagy tüszős mandulagyulladás miatt antibiotikumot. A visszaesések száma a tapasztalat szerint már akkor is csökken, ha csak a 3.-4. napon kezdjük el az antobiotikumos kezelést.  Ám jó együttműködés mellett akár teljesen el is hagyható. Ennek feltétele, hogy valaki a családból kellő intenzitással tudja ápolni a gyereket, és az orvos járatos legyen más módszerekben (fitoterápia, homeopátia, kinai orvoslás …). A külső beavatkozások (borogatások, gargalizálás …) nagyon hatékonyak. Ügyelni kell a nyugalomra, könnyű étkezésre és a kellő folyadékbevitelre.
A kezelés részleteit a Nagy gyermek-kalauz című könyvben  olvashatják.

A szövődmények (középfülgyulladás, nyirokcsomógyulladás, a veseszövet és a szív belhártyájának gyulladása, a reumás láz) ma már nagyon ritkák, és antibiotukummal kezelt gyerekeknél (főleg, ha nem tartják be a kellő lábadozási időt) ugyanúy előfordulnak. Az antibiotikum adása tehát a hiedelmekkel ellentétben nem véd meg ezen mára igen ritka, és legtöbbször átmeneti szövődményektől.

A természetes úton leküzdött skarlátot követően a szülők gyakran fedeznek fel új, pozitív változásokat a gyerekeken: egy új, egyéni vonást, egy új képesség kibontakozását. A gyerekek gyakorta egészségesebbek, érdeklődőbbek lesznek.