Gyakori jelenséggel állunk szemben, nagyobb aggodalomra nincs ok. Az immunológusok és allergológusok azt gyanítják, hogy a férgesség allergiás tüneteket okozhat. Ez részben igaz. Saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy az allergiára hajlamos gyerekeknél előhozhat tüneteket, vagy ronthat a fennálló tüneteken. Ám az is igaz, hogy az, aki gyerekként maga erejéből megtanul elbánni velük, az felnőtt korában ritkábban allergiás, mint akinek nem volt férge.
A leggyakoribb fertőző forrás a kedvenc háziállat. A macska fonalférgeinek petéi pl. a szőrzethez is tapadnak. Ebben rejlik a megelőzés leghatékonyabb eszköze is. A gyerekek ne aludjanak egy ágyban a kutyával, macskával. Az állatok ne nagyon nyalogassák végig a kicsiket. A homokozóba ürítő állatokat tartsuk távol a gyerekek ezen játszóhelyétől.
Ha gyanú merül fel, és maguk a férgek nem láthatók (a legjobban még a reggeli ágymelegben vizsgálható a végbélnyílás környéke, akkor jönnek ki a férgek petét rakni), laboratóriummal vizsgáltassuk meg a székletet. Ilyenkor arra kell ügyelni, hogy a széklet ne legyen négy óránál régibb, mert a féregpeték szétesnek, és nem mutathatók ki kellő biztonsággal. Emiatt érdemes néhány napos szünettel 3 különböző napon mintát leadni. Igy biztosabbak lehetünk az eredményben.
A fonalféreg (Oxyuris) kb. 1–2 cm hosszú cérnavékonyságú, könnyen szétmorzsolható állatka, mely a végbélben tanyázik, és éjjel a végbélnyílás elé rakja le petéit. Ilyenkor a bőrbe kapaszkodva kis hámsérülést okoz. Ez viszket és ekcémát is okozhat, ezért a gyerekek vakaróznak. Így körmük alól és a törülközővel más gyerekeket is megfertőzhetnek.
Az orsóférgek (Ascaris) már sokkal ritkábbak. Kb. 20 cm hosszúak (a hímek sokkal kisebbek, mint a nőstények), és hasfájást is okozhatnak. A fertőzést olyan saláta, zöldség okozhatja, melyet állati ürülékkel trágyáztak. A lárvák 30-40 napig a petékben fejlődnek, a bélbe kerülés után a májkapuéren át a májba, a szíven át a tüdőbe jutnak, ahol 8 nap múlva áttörik a tüdőhólyagokat. Így a hörgőkön és a torkon át újra a belekbe vándorolnak, és ott végleg megtelepszenek. Ezen bonyolult vándorlás közben változatos – akár allergiás – tüneteket okozhatnak. A féregpeték csak a hosszú fejlődési ciklus befejeződése után mutathatók ki a székletből.
A kezeléshez:
- Nagyon fontos a megelőzés: a rendszeres, gondos, szappanos kézmosás, körömkefe és saját törülköző használata. A salátákat, gyümölcsöket is igen alaposan tisztítsuk meg.
- A fonalférgek ellen a tapasztalat szerint hatásos kortól függően napi 3x5–15 csepp hígított Allium/Cuprum sulfuricum comp. (Weleda), vagy napi 4-5x5 golyó Silicea D4-6.
- Aki ezt nem tudja beszerezni, az adjon gyermekének napi 2-3 nyers répát rágcsálni. Hatékony a házi savanyú káposzta, a sok fokhagyma, vagy a párolt hagyma is.
- Használjon a főzéshez több (kellemes) fűszert.
- Jól bevált régi házi recept: keverjen egy citrom levéhez 15 ml tökmagolajat, ezt napközben kortyonként fogyassza.
- A bakteriális bélflóra rendezése is a kezelés fontos elemét képezheti.
- A nem vegyszeres kezelés időtartama kb. 4 hét.
- Manapság a szülők többsége előnyben részesíti az egyszeri gyógyszer adásával történő kezelést, ha másként nem boldogul, ez biztosan segít. De kiegészítésül egyik esetben sem szabad elfeledkezni az immunrendszer erősítéséről és az emésztés támogatásáról.