Még mindig bepisil a gyerekem éjszaka!
Mikor kell egy gyereknek tisztává válnia? Ezt a kérdést minden szülő joggal teszi fel magának, még akkor is, ha különben feltűnés nélkül fejlődik. A nyugati társadalomban gyakran az a cél, hogy minél korábban váljon tisztává a gyermek. Ehhez szakemberek, könyvek, barátok, nagyszülők mind-mind elmondják a véleményüket, úgyhogy a végén sokszor már azt sem tudjuk, mi az igazság.
Mi választ adunk a leggyakrabban felmerülő kérdésekre!
Milyen gyakori a bevizelés?
A legtöbb gyerek először a székletét tudja visszatartani, csak aztán a vizeletét. Ezt először nappal, majd aztán éjjel. Csak akkor beszélhetünk egyáltalán bevizelésről (primér enuresisről), ha a gyermek elmúlt 5 éves. Éjjel minden ötödik öt éves még hetente többször bepisil. Ezután minden évben feleződik a számuk. A fiatal felnőtt korig még mindig megmarad 1-2 %. A fiúk kétszer olyan gyakran érintettek, mint a lányok.
Milyen a jellegzetes bepisilős?
Primér enuresisről akkor beszélünk, ha a gyerek még soha sem volt 6 hónapnál hosszabb ideig egyben száraz. A legtöbben nagyon mélyen alszanak, és még arra sem ébrednek fel, hogy nyakig csurom vizesek. Nem, vagy alig lehet őket felébreszteni. Nap közben minden rendben van velük.
Az éjszakai bepisilés egy teljesen normális hólyagürítési folyamat, csak „nem kellő“ helyen és időben. Fontos tehát tudni, hogy nem egy betegségről, hanem egy teljesen normális fejlődési folyamatról van szó, melyet mindenki saját egyéni tempójában jár végig. Az pedig, hogy egy képességünket a többiekhez képest korábban vagy később bontakoztatjuk ki, nem jelenti azt, hogy összeségében is gyorsak vagy lassúak, ügyesebbek vagy csökkent képességűek vagyunk.
Néhány szó a gyermeki fejlődésről
A gyermek életének első hét évében szellemileg-lelkileg átitatja, átdolgozza, átalakítja a szülőktől öröklött fizikai testet. E fejlődés során az alulról felfelé ható anyagcsere jellegű felépítő erők egyre jobban legyengülnek (növekedés sebessége csökken, a fej egyre kisebb lesz a test többi részéhez képest …), a tudatosság pedig egyre nő (beszéd, rajz …). Ebben az időszakban alakul ki a kiválasztó folyamatok tudatossága is. A nappal az éber, tudatos szellemi-lelki tevékenység (feldolgozás, kiválasztás) időszaka. Az éjszaka a tudat alatti felépitő folyamatok ideje. E kettő ritmikus váltakozása az ember hormonális háztartásában is megjelenik (cirkadián ritmus). Az agyalapi mirigy ebben irányító szerepet tölt be, és kihatással van a vizelet termelődésére és üritésére is. A kis gyermeknél az éjszakai kiválasztás még erősebb, mert a normál nappali „kiválasztás“ (éber tudat) még nem tartja az egyensúlyt a felépítő folyamatokkal, és így megmarad belőlük valamennyi az éjszakára, amit ki kell üríteni. (Érdekesség, hogy ezeknek a még túláradó anyagcsere-folyamatoknak jele a nagy orr- vagy torokmandula is, ami gyakran társul az éjszakai bepisiléshez. Mindkettő a formáló erők viszonylagos gyengeségét jelzik az alsó anyagcsere-rendszerben.) A tudatosulás folyamata azonban alkati sajátság, és nem szorítható statisztikai normák közé. Nem csak az egész egyéniség fejlődésének sebessége, de a személyiségen belüli egyes területek, képességek is különböző sebességgel és ritmusban (olykor ugrásszerűen, olykor egyenletes tempóban) bontakoznak ki. Az ember ritmikus funkciói, és vele együtt a lelki élet az élet második hét évében stabilizálódik.
Mitől marad egyik gyerek bepisilős, a másik meg nem?
Ennek sok oka lehet. Feltűnően gyakori az öröklött családi halmozódás.
Egyszerűen arról van szó, hogy a vizelet termelődése éjjel nagy marad (az ADH nevű hormon még nem termelődik eléggé éjjel) és túllépi a hólyag kapacitását. Ehhez járul, hogy a gyermek ezt még nem észleli elegendően ahhoz, hogy felébressze (gyenge arousal funkció).
Lehet-e még más oka a bevizelésnek?
1986-ban számoltak be először arról, hogy kapcsolat van a végbélben található nagy mennyiségű széklet és az ágybavizelés között. Kutatók azt fedezték fel, hogy bár a legtöbb gyermek bélműködése normális volt, mind a 30 gyermek végbelében igen sok széklet volt. Hashajtó kezelés után 25 gyermek (83 százalék) három hónapon belül kigyógyult az ágybavizelésből. „Ha túl sok széklet van a végbélben, ez csökkenti a húgyhólyag kapacitását. A hashajtás hatására a gyerekek nagy részében megszűnt az ágybavizelés. A szülők mindent kipróbálnak az ágybavizelés ellen, az éjszakai felébresztéstől kezdve a folyadékbevitel csökkentéséig. Sok gyermekben azért hatástalanok ezek a próbálkozások, mert a probléma valójában a székrekedés.”
A fentebb említetteken kívül vannak olyan jelek, melyek esetleges betegségre utalhatnak. Ha a gyermek már tiszta volt, és újra elkezd éjjel bepisilni, akkor először valamilyen lelki teherre gondoljunk (költözés, válás, szülő távolléte, közeli ismerős halála, baleset, testvér születése, iskolai terhelés stb.).
Testi betegség (pl. egy nehéz torokgyulladás, bélfertőzés) is okozhat átmeneti visszaesést.
Ha lázzal, gyakori vizelési ingerrel, fájdalmas vizeletürítéssel jár a dolog, vagy akár nappali bevizelést észlelünk, akkor viszont elsősorban húgyúti fertőzésre gondolunk. Más betegségek (idegrendszeri, izmokat érintő, vagy anyagcserebetegségek) igen ritkák.
A szobatisztaságra való nevelés során leggyarabban elkövetett hibák
A túl korai szoktatás esetén olyat várunk el a gyerektől, olyan valamire tréningezzük, amihez szervi és lelki szinten egyaránt éretlen. Ha ki is alakul a tisztaság, az lelki zavarokat okozhat, és más jellegű terhelések során visszaeséshez vezethet.
A nyugati társadalom felgyorsult fejlődése által a gyerekek mozgás- és beszédfejlődése gyakran felgyorsult. Ezért egy hamar fejlődő gyermeket látva a szülők sokszor azt gondolják, a szobatisztaságnál is hamar kell menjen a dolog, és elkezdik erőltetni. A türelmetlen, erőszakos szoktatásra ilyenkor az a jellemző, hogy a pozitív, megerősítő visszajelzések helyett a csalódottság sugárzik a gyermek felé. Ez tiltakozáshoz, szembenálláshoz, szorongáshoz, agresszióhoz vezethet.
Mindkettő gátolja a szabad lelki fejlődést, és az emberi kapcsolat hasadáshoz vezet, és másodlagos lelki terhelést jelentve még ronthat a helyzeten.
Mégis mikortól és miért kezdhetjük el kezelni az éjjeli bevizelést?
Iskolás kor előtt nem nagyon érdemes foglalkozni vele. A gyakori ágyneműmosáson és kellemetlen szagon kívül azonban ekkortól más tényzők is kezdenek szerepet játszani. Mivel megváltozik a gyermek szociális környezete, az osztálytársaknál alvásnál, az osztálykiránduláson már gondot jelenthet. Csúfolódáshoz, kiközösítéshez vezethet, ami viszont már kerülendő negatív lelki élmény, hisz a gyermek egészséges öntudatának és közösségi fejlődésének gátja. A pubertáshoz közeledve társkapcsolati gondok forrásává válik.
Hogyan kezelhető a dolog?
A témával való foglalkozás alapfeltétele, hogy a gyerek is tisztává akarjon válni. Ez a jele annak, hogy lelkileg és testileg érett rá. Erre igazán 7-8 évesen válnak alkalmassá a gyerekek.
A hólyag-tréningnek három formája a legelterjedtebb:
1) A gyermek tudatosan igyekszik megnövelni a vizelési inger megjelenése és a hólyag kiürítése közt eltelő időt; tehát tudatosan egyre hoszabb ideig visszatartja a vizeletét.
2) A gyermek tudatosan megpróbálja többször megszakítani hólyagürítéskor a vízsugarat. Ilyenkor a megszakítások számának növelése a cél.
A két módszer egyszerre, vagy külön is gyakorolható. Havonta tartsunk egy hét szünetet. Mint a gyermekekkel való érintkezés minden területén, itt is a nyílt, szívélyes, türelmesen magabiztos viselkedés a fontos.
3) A szülők általi éjszakai ébresztésről sok vita folyik. Sokan azzal érvelnek, hogy a gyereknek szüksége van a meg nem szakított, nyugodt, mély alvásra. Ezen felül annak a veszélyét látják, hogy a felébresztett, de mégis félálomban maradó gyerek azt gyakorolja, hogy elernyesztheti a hólyagizomzatát, ahelyett, hogy megtartaná. Az efajta ú.n. arousal tréning variálható: 1) este maga állítsa be az ébresztő órát, és próbáljon kimenni pisilni rá, 2) még ha be is pisilt, akkor is tegye tisztába magát 3 percen belül.
A csengős pelenka elterjedt és hatékony módszer, hasonlóan működik, mint a szülői ébresztés. Ha a két dolgot kombináljuk, akkor nagyon hatékony.
Az esti folyadékmegszorítás ne azt jelentse, hogy a gyerek este már nem ihat egy cseppet sem, hanem azt, hogy a folyadékbevitel nagy része a délelőttre essen.
A kognitiv-verbális magatartástréning azt jelenti, hogy rajzokkal megjelenítjük az anatómiai szerveket (vesék, hólyag …). Ezt imaginatív képekkel is megerősithetjük (mese az öreg gátőrről, akitől a kis gyerek lassacskán átveszi az őrködést).
A gyógyszeres kezelés (desmopressin) csak tüneti, mert a vizelet termelődésének mennyiségét mesterségesen csökkenti, visszaszorítva a szervezet saját hormontermelését. Valószínűleg ezért is közel 100% a visszaesési arány a hormonális kezelés elhagyása után.
Tippek:
-Tudatosan alakítsuk ki a nyugodt családi estéket, hogy a gyermek „ki tudjon lélegezni“. Kerüljük a médiákat, telefonálást …).
-Legyünk lelkileg igazán jelen, különösen az apa is.
-Lefekvés (elalvás) előtt ne feledjük el a vizeletürítést.
-Ha a gyerek is akarja, hamar hagyjuk el a pelenkát.
-Vezessünk tünet-naptárt (ivás, pisilés mennyisége és ideje), és használjuk ki a pozitiv megerősités lehtőségét általa. Két csillagocska ha sikerült – egy, ha nem sikerült.
-Alkalmazhatunk kellemes külső beavatkozásokat: az altest óvatos! rövid, hűvös lemosását sós vizzel, a combok belső oldalának bedörzsölését 10%-os orbáncfű olajjal, hólyagpakolást éjszakára melegitett 10%-os eukalyptusz olajjal.
-Belsőleg a potenciált szerek közül többek között Sulfur, Tuberculinum, majd Equisetum, Phosphorus, Sepia, Causticum jön szóba.
-Az akupresszúra: Ren Mai 7, Ren Mai 5, Gyomor 36, Lép-pancreas 4 pontjai igen hatékonyak.