Asztma

A gyermekkori asztmáról – Sírnak a hörgők 

Közismert, hogy az allergiás megbetegedések, köztük a gyermekkori asztma gyakorisága az utóbbi két évtizedben megsokszorozódott. A szakemberek szerint a kézzel fogható kórélettani, anatómiai folyamatok mellet az ú. n. nyugati életmód elterjedése is jelentős szerepet játszik ebben. Ez igen logikusnak hangzik, hisz a legtöbb pollen, az atkák stb. már sokezer éve kísérőtársaink, és eddig mégsem okoztak annyi gondot. Ennek eklatáns példája a közép-európai országok rendszerváltás utáni helyzete, melyekben néhány év leforgása alatt többszörösére ugrott a allergiások (asztmások, ekcémások, szénanáthások) száma. Ám, hogy a nyugati életmódban mik azok a tényezők, melyek ilyen káros hatásúak, az csak valószínűsíthető. Vegyszerek, géntechnika, városi szmog ...? 

Ami közismerten ront az asztmás gyerekek helyzetén:

Egy 2000-ben nyilvánosságra hozott svéd tanulmány érdekes tényekre utalt: az ottani városi waldorf-iskolákba járó gyerekek körében az allergiás megbetegedések száma kb. fele akkora volt, mint kortársaiknál. Azt gondolják, hogy ebben többek között az egészséges táplálkozás (bio- és biodinamikus termékek), természetes anyagokból készült játékszerek és öltözék, rendszeres életmód (a különböző élettani ritmusok betartása), sok szabad természetben töltött idő, a médiák (tv ...) nagyon mértéktartó és tudatos használata, lázas gyermekbetegségek (pl. kanyaró) fellépésekor az allopátiás gyógyszerezéstől (lázcsillapitók, antibiotikumok) való lehető tartózkodás, és a védőoltások késleltetett és/vagy kisebb számban történő beadása döntő szerepet játszik.

Ebből tovább lépve arra a következtetésre juthatunk, hogy ezek a tényezők nem csak az allergiás megbetegedések keletkezésében, hanem azok okozati gyógyításában is nagy szerepet játszanak. 

Ezen a helyen ki kell emeljük, hogy az allopátiás gyógyszerek (ß-mimetikumok, szteroidok, ipratropiumbromid ...) nélkül történelmileg nézve sem lehetett volna lehetséges az asztma ambuláns kezelésének elterjedése. Ezek a szerek nyújtják egy biztonságos terápia alapját. Óvni szeretnék mindenkit attól (ami sajnos általános tendencia), hogy az asztmát félvállról vegye. Főleg gyermek-, de felnőttkorban is csak akkor ajánlatos alternativ, kiegészítő terápiák alkalmazása, ha ez rendszeres ellenőrzés (légzésfunkciós, allergológiai... vizsgálatok) és e téren tapasztalt szakemberek segítségével történik.  

A szelíd gyógymódok célja, hogy alkati terápiával teljes és tartós gyógyulást érjen el. Az út a természettudományos módszerek standardizált (nagyrészt még tüneti) kezelésének kiegészítésén át (a gyógyulás lépéseit figyelembe véve) egy fokozottabban egyéni terápiához vezet. Hosszútávon így nem a kiváltó okok eliminálása vagy elkerülése, a tünetek blokkolása a cél, hanem a reintegráció; tehát az, hogy az illető egy idő után gyógyultan, gyógyszerek nélkül is tartósan elérhesse korábbi, korlátozások nélküli életvitelét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez jónéhány allergiás gyereknél 2-4 év alatt megvalósítható. Mindez azonban sok türelmet és körültekintést igényel minden érintettől.  

 
Egy komplex alternativ terápiát itt csak példaszerűen tudok felvázolni, a teljesség igénye nélkül. A terápia általános (tipusos) módon kezdődik, és idővel egyre egyénibbé válik.  

Először itt is (az alapos anamnézisfelvétel és kivizsgálás után) a kiváltó okok (pl. padlófűtés, penészgombák, állati szőrök, tollak, környezeti mérgek pl. klóros vízű uszodák) kerülése az első lépés. Ennek célja, hogy az immunrendszer kóros emlékezete (a környezeti hatásoktól való allergiás „elidegenedés”) elhalványulhasson. Sajnos hazánkban még nem kellően elterjedt a környezeti mérgek (formaldehid, ritka gombaspórák stb.) szakszerű toxikológiai bemérése. A gondos terápiára nem javuló esetek egy részében azonban ilyen tényezőkkel állunk szemben. Ezekben az esetekben általános hatású méregtelenitést próbálhatunk meg.  

A második lépés célja a gyermeki szervezet egyensúlyának helyreállitása. Ennek több összetevője van.

A szervezet hiányzó anyagainak (pl. vitaminok, nyomelemek ...) pótlása kellő táplálék, adalékok által.

Az emésztés megerősitésének központi szerep jut ebben a szakaszban, különösen a fehérjék lebontását tekintve. Ez a hasnyálmirigy, az epe és a máj működésének erősitését feltételezi (Cichorium/Pancreas comp. Glob WALA, Taraxacum, Lycopodium comp. Glob. WALA, Carduus marianus, májvaolajas májpakolás, Livfit ...). A bélműködés (rostdús táplálkozás, Nature Care, Aquillinum comp. Glob. WALA ...) és a bélflóra rendezése (savanyító baktérium-készitmények, pl. tejsavas erjesztésű bio káposztalé) a következő lépés. Az egészséges (reform)táplálkozás ennek természetes kisérője (kevés szabad cukor, élő, messzemenően vegyszer- és génmanipulációtól mentes bio-táplálék).

A ritmikus rendszer (légzés, keringés, alvás, étvágy/emésztés) zavartságának rendezésére is figyelmet kell forditani.
 

 
A cél a testi-lelki-szellemi ritmus harmóniájának helyreállítása. Ez nem csupán a nap, a hét a hónap stb. külső, időbeli ritmusosságának biztosítását jelenti. Az anyagcsererendszer élénkítésére és ritmizálására pl. teakúrát kezdhetünk. Reggel csersavas (tölgyfakéreg, vérontó pimpó, zsálya), este a máj- és epetevékenységet serkentő, inkább kesernyés (orvosi veronikafű, fehér üröm) teával. Csak enyhén főzve és hígan is hat, nem kell kellemetlen ízűnek lennie. 

Az immunológiai feldolgozó- és regulációs képességének serkentése, az alkati eltolódások egyénreszabott kiegyensúlyozása (hyposzenzibilizálás, macskaköröm, saját-vér-terápia, a lép és a csecsemőmirigy működésének specifikus kezelése ...) kerekíti le a komplexumot. 

Úgy ahogy az ekcémásoknál is, az asztmás gyerekeket megfigyelve is két típus különíthető el egymástól:

A nagyobbacskák inkább neuraszténiás jellegűek. Náluk az atópiás (a-topos: nem kellő helyen) gyulladásos folyamat egy mélyebben fekvő felületképző szervre tevődik át; vagyis a tüdőre. Tehát a kóros folyamat inkább kivülről befelé mutat.

A kisebbek inkább hisztériás jellegűek, ami azt jelenti, hogy belülről kifelé törekedvő, túlburjánzó anyagcserefolyamatok állnak előtérben. A tüdő mintha még „túl embrionálisan” maradva (a nedvező csecsemőekcémához hasonlóan) inkább exudatív (nyákosabb) jellegű, ezáltal télen hajlamos fertőzésekre. Ezek a típusok természetesen csak egy hajlam irányultságát jelzik, átfedések (az alkat különböző síkjain) és átmenetek (a fejlődés során, a terápia által) lehetségesek. Ezek a típusok meghatározóak a kezelés jellege szempontjából.
 

              Sírnak a hörgők

Victor von Weizsäcker már 1947-ben egy orvosok előtt tartott antropológiai előadásában utalt arra, hogy az asztmás roham az elfolytott feszültségek levezetése (sírás helyett) egy szinttel mélyebben. A mai természettudományos felfogás ezt a szempontot kevéssé veszi figyelembe. A szakirodalom és az asztmásoknak tartott tréning-programok csak viszonylag felületesen ölelik fel e témát.

A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a családon belüli és a gyermek tágabb környezetében rejlő feszültségek, ambivalenciák, elnyomott indulatok és érzelmek tisztázása, kiegyensúlyozása alapvető jelentőségű. Ez nem azt jelenti, hogy az anya vagy apa gondjai teszik asztmássá a gyermeket; hanem azt, hogy a család egy olyan rendszert, egységet képez, melyben mindenki mindenkivel kölcsönhatásban van. Mivel a betegség maga is sok félelmet, elvárást ébreszt, ez legtöbbször még jobban megbonyolítja a helyzetet. Ezért a különféle feszültségoldó módszerek (autogén tréning, kineziológia, jóga ...) mellett a pszichoterápia (rendterápia, családállítás, pszichodráma, viselkedésterápia ...) is nagy lépést jelenthet a terápia eredményességére nézve. A várandósság, a szülés körüli rejtett és nyilvánvaló bonyodalmak feldolgozása is ide tartozik. Azért is, hisz a felcseperedő gyermek továbbra is az anya és az apa, esetleg testvérek által képzett testi és leki „burokban” él, e burok minden mozzanatának kitéve. A születés a leválásnak csupán első nagy lépése, mellyel a gyermek megkezdi „beköltözését” saját testi és lelki „házába”. Ez egy hosszú folyamat, mely nagyjából csupán a nagykorúsággal zárul le.  

A harmadik lépésben fokozatosan testileg, lekileg újra integráljuk a gyermeket normális életkörülményeibe. 

A gyógyszeres kezelés átformálásánál három szintet érintünk: az asztmás roham, a tünetmentes köztes időszakok (intervallumok) és a hosszútávú alkati kezelést.

A rohamoknál sokszor még hónapokig, esetleg évekig szükség lehet beta-mimetikumokra. A háttérben folyó (második lépésben leirt) terápiák segitségével azonban a rohamok száma és súlyossága folyamatosan csökken, a közöttük eltelő tünetmentes intervallum nő.

Az intervallumok és a hosszútávú terápia a rohamok kezeléséhez hasonlóan alkatilag, egyénileg és komplexen épül fel. A gyógyszerek és hatóanyagok injekciók, inhalációk, golyócskák, kenőcsök, borogatások/pakolások, fürdők, masszázsok formájában kerülnek alkalmazásra.

Specifikus módszerek még: a homeomoxa, akupunktúra, ritmikus masszázs, melyek szintén az emberi szervezet mélyebb rétegeit érintik. Hosszútávú hatásukat tekintve a művészeti terápiák nagyon kedvezők (festés, zene, gyógyeuritmia ...).

A külsőleg alkalmazható beavatkozásokról és az általános életvezetési tanácsokról még részletesebben olvashatnak  „A nagy gyermek-kalauz” cimű könyvben: