A természettől mindinkább elszakadó városi emberek és gyermekeik körében egyre gyakoribbak az alvászavarok. A gyermekorvosi rendelésen sok szülő panaszkodik gyermeke kóros alvási szokásairól. Nem csoda, hisz egy nyűgös, nyugtalan gyerek igen megterhelő tud lenni. Az anyák egy idő után maguk is teljesen kimerülnek. Gyakran előbb-utóbb ingerlékenyek, türelmetlenek lesznek gyermekükkel, környezetükkel szemben. Az alternatív gyógymódok ilyen esetekben igen eredményesek.
Hogyan jön létre az alvás?
Az alvás az ember egyik legrejtélyesebb pszichoszomatikus jelensége. Akármilyen furcsán is hangzik, a hiedelmekkel ellentétben nem a külső körülmények (pl. fényviszonyok) megváltozásának passzív következménye. Ez azt jelenti, hogy a gyermek a három különböző tudati állapot (ébrenlét, alvás és átmeneti állapotok) ritmikus változását aktívan meg kell tanulja környezetétől.
Az evolúció során az alvás és ébrenlét váltakozó ritmusa a légzés és az állandó testhőmérséklet kialakulásához kapcsolódott. Minél fejlettebb lelki és „tudati” életet él egy élőlény, annál inkább szüksége van e tevékenység alvással való kiegyenlítésére. Az alvás a természettudomány számára a mai napig is rejtélyes jelenség. Annyi biztos, hogy harmonizálja ritmikus életjelenségeinket (légzés, keringés...). Az alvás során inkább felépítő jellegű anyagcsere-folyamataink aktívak, ébrenlétkor inkább a lebontó jellegűek (katabolikusak) lépnek előtérbe.
Tudta?
Az aktív szellemi tanulás megnöveli az ún. REM-szakaszok (vagyis a gyors szemmozgásokkal kísért felületesebb alvás) hosszát. A hosszabb REM-fázisok során pedig az idegrendszerben aktívabb az RNS és a DNS képződése. Ez megnöveli az idegsejtek közötti kapcsolódások (szinapszisok) számát. Részben ez lehet annak a magyarázata is, hogy ha este egy gyerek nagyon igyekszik megoldani valamilyen feladatot, de az mégsem nem sikerül neki, sokszor reggelre magától megtalálja rá a megoldást.
Tehát nem csak fizikai testünk adottságai határozzák meg képességeinket, de aktív lelki-szellemi tevékenységünk is alakítja fizikai testünket, agyunk szerkezetét.
Hogyan alakul ki a gyermek alvási szokása?
Az újszülött kb. 16 órát alszik naponta. Ez a 2:1 alvás-ébrenlét arány felnőtt korra éppen megfordul. Körülbelül 3 évesen van az 1:1 fordulópont. Az alvás eleinte nem ismeri a nappalt és az éjszakát. A rövid, kis alvási és ébrenléti szakaszok kezdetben egyenletesen oszlanak el. Ezek egyre inkább egybe olvadnak, és így alakul ki a ciklikus nappal-éjjeli ritmus. Ezt fokozatosan kísérik a különböző élettani jelenségek változásai is: a testhőmérséklet, a pulzusszám, veseműködés is hozzá idomul.
Hogy egy gyerek mennyit alszik, az már csecsemőkortól kezdve igen különböző, egyéni sajátosság. A napi 7 és a napi 20 óra is még normálisnak tekinthető. Ebben a szülőktől öröklött hajlam, a napi ritmus, a táplálkozás, a fényviszonyok, és a kommunikáció jellege a leglényegesebb befolyásoló tényezők. Edison felfedezése (az izzólámpa) óta az emberiség még jobban elszakadt a természet ritmusaitól, ezért még inkább igaz az, hogy az alvást aktívan meg kell tanulnunk. Edison meg volt róla győződve, hogy az emberiség túlságosan is sokat alszik. Hogy ez így van-e, maradjon nyitva, ám mindazonáltal bizonyos, hogy a nyugati társadalmak városi lakossága a 20. században jelentősen csökkent. Gyermekeink pedig minket utánozva tanulnak aludni. Ez pedig a környezettel összhangban történik. A szülők bizonytalansága, félelmei, ingerlékenysége, túlhajszoltsága nehezítik ezt.
Különböztessük meg, mi micsoda!
Az alvás nem egy egyenletes állapot. Felületesebb, nyugtalanabb szakaszok és mozgás szinezik. Ezért nem nevezhető nyugtalan, zavart alvásnak, ha egy kicsi gyerek forgolódik, szuszog, ingadozó a légzésszáma, csámcsog egyet-egyet, vagy akár motyorog valami érthetetlent.
Körülbelül hat hónapos kortól kezd ritmusossá válni az alvás, és kialakulnak benne mélyebb valamint felületesebb szakaszok. Ez utóbbiakat nevezzük REM-fázisoknak, melyeket jellegzetesen gyors szemmozgások kisérnek. Ilyenkor gyakoribbak az álmok, és pisilni is általában ilyenkor ébredünk fel. Leggyakrabban 21.30, 22.30, 1.30, 3.00, 4.00 óra körül.
Tehát fontos tisztázni, hogy normális jelenségről, vagy zavarról van-e szó.
Érdemes pl. tudni, hogy a gyerekek 2/3-a reggel már 5 óra körül, 90%-uk pedig 6 óra körül magától felébred.
Gyakori hiba!
Sok szülő nincs tisztában vele, hogy a 3-5 éves korú gyermekek kb. 6 órát tudnak és akarnak ébren maradni egy huzamban. Aki tehát délután 1,5-2,5 órán át 15-16 óráig hagyja aludni kicsinyét, ne csodálkozzon, hogy aztán este nem lehet „időben” letenni, és éjszaka akár 22 óráig is kukorékol. A megoldás egyszerű: az ilyen gyerek 14 óra után ne aludjon. Alakítsuk ki a nap ritmusát úgy, hogy addigra ébredjen fel.
A nap közben nyugtalan gyerekek sokszor éjjel is rosszabbul alszanak. Ez sokszor alkati kérdés.
A 9-10 éveseknek és a pubertáskorúaknak sokszor hosszabb időre van szükségük, mire elalszanak, mert amellett, hogy érnek, ebben a korban gyakran félősek lesznek. Ezek átmeneti jelenségek.
Vannak olyan szervi okok is, amelyeket figyelembe kell venni: fogzás, fertőző betegségek, láz, oltások, élelmiszerérzékenység, lelki és testi sérülések, KISS szindróma (ez utóbbiról a Nagy gyermek-kalauzban bővebben olvashattak).
Mit tehetünk általában?
A leglényegesebb dolgok egyike, hogy megértsük, mi a különbség aközött, hogy „mi altatjuk el a gyereket”, és aközött, hogy megtanítjuk a gyereket arra, hogy hogyan tud maga elaludni a mi segítségünkkel. Ilyenkor az elengedés művészetét gyakoroljuk.
Bízzunk benne, hogy gyermekünk meg tud tanulni elaludni!
Ha ebben megbízunk, akkor kellően el tudjuk engedni este egymást.
Ennek alapja és feltétele az, hogy kialakítsuk a nap ritmusos lefolyását. Ha a levegőre menetelt, az étkezéseket és a lefekvést rendszeresen ugyanarra az időre tesszük, akkor a többi már majdnem magától megy. A jó szokások ereje már rövid idő után megmutatkozik. Ez különösen az este lefolyására érvényes. Este hat óra után legyen a dolgoknak egy megszokott koreográfiája. A hazatérő apa pedig illeszkedjen bele ebbe, ne billentse ki belőle a gyerekeket örömteli aktivitásokkal. Azokat tegyük máskorra. Ilyenkor az egymásra fordított figyelem a lényeges. Tehát pl. lehetőleg ne telefonálgassunk. Nyugodt hangulatban hallgassuk meg egymást, tekintsünk vissza a nap eseményeire. A TV-mese, a kazettás magnó nem a legjobbak. A felolvasott mese sokkal jobb, nem is beszélve arról, ha fejből mesélünk.. Akár kitalált történeteket, melyekbe virágnyelven beleszőjük a gyermekek saját élményeit. Ha ezt egy kis testi érintéssel (pl. simogatással, vakargatással, illóolajos masszírozgatással) fűszerezzük, nem nagyon lesznek a családban elalvási gondok. Erre a 10%-os mályva-, levendula-, rózsa-, orbáncfű olajok a legalkalmasabbak. Ám közönséges oliva olaj is megteszi.
Tippek rosszul alvó gyerekek szüleinek!
- Az anya igyekezzen a lehető legkevesebbszer felkelni. Ha minden kis nyugtalanságra felpattan, akkor azzal olyan szokást rögzít, amelyet igazából nem szeretne. Ha nagyon muszáj, és valahogy megoldható, akkor engedje át az apának ezt a feladatot.
- Próbáljuk meg azt is elkerülni, hogy a gyerek bekerüljön a szülői ágyba. Inkább alakítsunk ki egy kis kucorgó sarkot a közelben, akár karnyújtásnyira is.
- Minél kisebb a gyerek, annál inkább beszédünk hanglejtése, hangszínünk, hangsúlyunk, mozdulataink, tetteink beszélnek neki. Szavaink tartalma másodlagos, tehát ne magyarázkodjunk bőbeszédűen, ne kérleljük vagy fenyegessük őket éjnek idején (se)!
- Ha egyszer kitűztünk magunknak egy célt, és azt el is értük, akkor abból ne nagyon engedjünk.
Gyakori hiba, hogy éjjel inni adunk a gyerekeknek. Ennek több hátulütője van:
- Aktiválja az emésztő rendszert, amely ilyenkor szintén alszik. Ez különösen az édesített italokra igaz, de még a vízre is. Emellett újra és újra felhígítja a nyálat, ami a száj pH- egyensúlyának felborulásához vezet. Ez pedig a fogszuvasodás melegágya.
- Leszokni úgy lehet róla, hogy nem adjuk a cumisüveget a gyerek kezébe, hagyjuk, hogy maga legyen kénytelen megkeresni. Ezután egyre kevesebbet teszünk bele, végül már csak egy-két kortynyit.
- Ha a gyerekek elalvás előtt még kérnek egy pohár vizet, az teljesen természetes, és akkor éjszaka nem is szomjaznak meg.
Milyen antropozófus szereket adhatunk?
Traumatikus szülés után fellépő, esetleg hasfájások formájában jelentkező nyugtalanság esetén Cuprum met. D30 adható esténként, már néhány naposan is.
Sokkoló esemény (pl. baleset, költözés, kutyaharapás, családi haláleset ...) után esténként 1-3 hétig Aconitum e tubere D10-D30 vagy napi 2x Opium D30 adható. Ezekre a szerekre gondolhatunk akkor is, ha a sokkoló esemény a várandósság idejére nyúlik vissza (pl. amniocentézis, fenyegető koraszülöttség).
A három hónapos kólikákhoz fűződő elalvási nehézségeknél Belladonna és Oxalis D4-D6 adható. Három hónapos kor után még mindig fennálló, főleg refluxhoz (a gyomorsav nyelőcsőbe való visszafolyásához) kötődő hasfájásoknál még Magnesit és Magnesium phos. D6-D12 is megkísérelhető.
Fogzásnál a Chamomilla D6-D12 vált be, esetleg Belladonna D12-D20-al váltva adva.
Oltások után fellépő nyugtalan alváskor Silicea D30 adható, ha a légzés is megváltozik, akkor Tartarus stibiatus D6-al kombinálva.
Anyai amalgámterhelés esetén a kivezetés mellett a csecsemőnek Hepar sulfuris D6 jön szóba.
Nehezen elalvóknak (főleg ha reggelente nehezen ébrednek fel, és napközben álmodoznak) Phosphorus adható különböző formáiban és potenciákban. Ezek közül leggyakrabban az esténként adott D25 válik be. Vékonyka, izgő-mozgó gyerekeknél ez akár Sulfurral is kombinálható, annak ellenére, hogy ellentétes jellegű szerek.
A korán kelő, kerek, nyugodt, jó étvágyú gyerekek szere ezzel szemben a Calcium carb..
A Pulsatilla segíti a felébredést, főleg olyanoknál, akik nagyon kívánják a friss levegőt, és érzelmileg csapongóak.
Stramonium olyan gyerekeknek ajánlható, akik különösen nyugtalanok, lelkileg ambivalensek, hirtelen indulatúak. Mintha állandó belső nyomás alatt állnának, hihetetlen mozgásigényük van. Olykor holdkórosak is.
Ezzel csupán néhányat említettem meg a sok-sok alkalmazható szer közül. A szakemberek alapos kikérdezés után gyakran találnak tartós segítséget az álmatlan gyerekeknek.