A gyermekkori neurodermitisz (allergiás ekcéma) kezelése
Az allergiás megbetegedések gyakorisága az utóbbi két évtizedben megsokszorozódott. Szakemberek szerint ebben a kézzelfogható kórélettani, anatómiai folyamatok mellett a civilizált nyugati életmód elterjedése jelentős szerepet játszik. Az ekcémás bőrű gyerekek számára az életmód változtatása tehát kulcsfontosságú…
A fejtetű (Pediculus capitis) szabad szemmel alig látható, kb. 3-4 mm nagyságú, ovális alakú, szárny nélküli, élősködő rovar, amely a test azon részén telepszik meg, ahol szőrzet van (hónalj, szeméremtájék és mellkas), azonban leggyakrabban a fejbőrön. Jellemző rá, hogy színét a haj színének megfelelően változtatja, és a meleg, kevés fényhez jutó fejbőrön igen hamar szaporodik – így az őszi-téli sapkát viselő időszak nagyon kedvező számára. Petéit – a serkéket – erős, cementszerű anyaggal szorosan a hajszálak tövéhez ragasztja.
Gyakori jelenséggel állunk szemben, nagyobb aggodalomra nincs ok. Az immunológusok és allergológusok azt gyanítják, hogy a férgesség allergiás tüneteket okozhat. Ez részben igaz. Saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy az allergiára hajlamos gyerekeknél előhozhat tüneteket, vagy ronthat a fennálló tüneteken. Ám az is igaz, hogy az, aki gyerekként maga erejéből megtanul elbánni velük, az felnőtt korában ritkábban allergiás, mint akinek nem volt férge.
Fitymaszűkület, fityma-letapadás és fitymagyulladás
Tapasztalom szerint az orvoskollégák és a szülők körében berögzötten, generációról generációra átadottan legtöbbször nagyobb a dolog körüli aggodalom, mint indokolt lenne. Nagyon sok a téves és eltúlzott megítélés.
Ha a szűken értelmezett definiciót vesszük, akkor az újszülött fiúk 70%-ának fitymaszűkülete van; ami azt jelenti, hogy a legtöbb csecsemőnél a fityma nem simítható a makk mögé. Ez túlzás.
1) citotoxikus hatás: direkt sejtölő hatással van a tumorsejtekre (apoptózis, tumornagyság, metasztázisok)
2) immunstimuláló/harmonizáló:
a) aktiválja a monozyta-makrofág rendszert, mely