Lúdtalp

Kedves szülő! Ne ijedjen meg. Az egyik leggyakoribb gyermekkori jelenséggel áll szemben, mely kellő figyelemmel és támogatással jól kezelhető.

A jelenség mögött az áll, hogy a láb hosszanti boltozatának kialakulása késik, vagy az újra lelapul. Lúdtalpról iskolás kor előtt igazából még nem beszélhetünk, ám vannak olyan gyerekek, akiknél már korán látszik, hogy lábboltozatuk ívének kialakulása késik, vagy elégtelen. Vannak olyan életkori szakaszok és helyzetek, amikor a lúdtalp kialakulásának veszélye különösen nagy:
így a járás kezdetén, a óvodás és iskolás kor kezdetén, a serdülőkorban, hirtelen súlygyarapodás esetén, mozgásszegény életmódúaknál, sokat álló fiataloknál, nem megfelelő cipő esetén. Eleinte a lábizomzat igyekszik a terhelést kiegyensúlyozni, ám ha már nem bírja, a szalagok nyúlásnak indulnak, és megnyúlnak.

Mit tehetünk?

Több tényezőt kell biztosítanunk:
- Alakítsuk ki a helyes sarokállást (a befelé álló és a magas sarok kedvezőtlen) megfelelő cipővel, melynek sarka kissé kifelé döntött, és a boka alatt belül ívelt és merevített.
- A cipőnek támasztania kell a hosszanti boltozatot, tehát átmenő (meg nem szakított) talpú legyen.
- Ha mégis betétre lenne szükség, akkor az elasztikus (szendvics típusú) legyen, és olyan, hogy aktív mozgásra serkentse a láb izomzatát. Ezt egy úgynevezett „olivával“ lehet még megsegíteni, melyet a hosszanti boltozat elé szoktak beragasztani. 
- A lábizomzatot egész kamaszkorig érdemes erősíteni.

Erre számos gyakorlat van, melyeket rendszeresen napi 15-20 percig kell végezni. Játékosan, vidáman magunk is vegyünk részt a kis tornában. Változatos legyen a dolog, és tartsunk kis szüneteket, hogy ne váljon unalmassá, vagy kényszerré. Itt csak néhányat említek:
- A párhuzamosan egymás mellé helyezett lábak sarkait egyszerre emeljük magasra (ülve, majd állva).
- A sarkakat felváltva emelgetjük.
- Sarkainkat lent hagyva, lábujjaink hegyét emelgetjük egyszerre, majd külön.
- Hintáztatjuk a lábainkat a külső lábélen sarokról lábujjhegyre és vissza.
- Külső lábélen járunk egyenes, majd behúzott nagy lábujjakkal.
- Kis golyókat emelünk fel a lábujjunkkal, és családi célbagurítós versenyt rendezünk.
- Lábujjhegyre emelkedve eltávolítjuk egymástól a bokáinkat, és leereszkedünk. Újra felemelkedve összezárjuk őket.
- Talpunkkal simogatjuk a másik lábunk hátát.
- Kis és nagy labdát talpaink közé fogva egymásnak gurítunk, dobunk, úgy hogy el is kapjuk.
- Átadunk tárgyakat egyik lábunkból a másikba.
- Lábbal festünk vízfestékkel.
- Kis tárgyakat (pl. papírcefeteket, vattapamacsokat) egy kis dobozkába gyűjtünk.
- Egy lábon ugrálva kakasviadalt rendezünk.

Fantáziánkat szabadon engedve magunk is kitalálhatunk gyakorlatokat.

Csak a rendszeresen végzett gyakorlatok igazán hatékonyak.

Kellemes játszadozást kivánok!