A gyermekkori neurodermitisz (allergiás ekcéma) kezelése
Az allergiás megbetegedések gyakorisága az utóbbi két évtizedben megsokszorozódott. Szakemberek szerint ebben a kézzelfogható kórélettani, anatómiai folyamatok mellett a civilizált nyugati életmód elterjedése jelentős szerepet játszik. Az ekcémás bőrű gyerekek számára az életmód változtatása tehát kulcsfontosságú…
Régen nem csupán a megbetegedések száma, de súlyossága sem volt ilyen mértékű. Ma nem ritka, hogy a csecsemőket már a születést követő néhány héten belül tetőtől talpig ellepi az elviselhetetlenül viszkető és nedvező kiütés.
Ilyenkor jogosan felmerül a kérdés, hogy örökölhető-e a betegség? Az allergiára való hajlam annál erősebb, minél több más családtag érintett. Ha mindkét szülő és az egyik testvér valamilyen allergiás betegségben szenved, akkor a gyereknek 90% esélye van, hogy túl érzékeny, ekcémás vagy asztmás lesz.
Az allergiás ekcéma jellemzői
Neurodermitiszre hajlamosító tényezők:
- a család helytelen táplálkozási szokásai (sok cukor, fehér liszt, adalékszerek, készételek...)
- ezáltal kialakuló hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok)
- antibiotikumok és lázcsillapitók túl gyakori és indokolatlan szedése
- tartós terheltségi állapot (táplálék, öltözék, háztartás, lakás...)
- más allergiák (pollenek, atkák...)
A neurodermitisz megjelenési formái, tünetei:
- atópiás dermatitisz (általános szárazság a predilekciós helyeken)
- hajlítófelszíni ekcéma (kicsiknél gyakran nedvező, viszkető)
- prurigo forma (inkább bemélyedő, vöröses, kerek, makacs foltok)
- lichenifikált ekcéma (kiszáradt, felrepedezett, inkább idősebb gyerekeknél)
A neurodermitiszt el kell különíteni:
- a csecsemőkori seborrheás bőrgyulladástól, mely a faggyúmirigyek működésénke zavarára vezethető vissza, és inkább a pelenkatájon, nyaki redőkben, hajlatokban kifejezett, (súlyos formái átmehetnek neurodermitiszbe)
- a pikkelysömörtől, gombásodástól és rühatkásságtól
- a pszeudoallergiáktól, melyekről áprilisi számunkban olvashattak
Mi minden ronthat az allergiás bőrtüneteken az élelmiszer-érzékenységen kívül? Ez csak nagyon alapos megfigyelés után mondható meg, egyes tényezők idővel sokszor változnak is. Mégis van néhány gyakori dolog: állati szőr, gyapjú, műszál, tollak, poratka, haleledel, lágyöblítők, elektroszmog, környezeti mérgek (formaldehid, nehézfémek...).
Figyelem!
Allergiás tünetek nem csak a bőrön, de a szervezet különböző területein is jelentkezhetnek; tehát ezekre is érdemes külön figyelni!
Gyakran olyan élelmiszerekben rejlenek az allergének, melyeket sűrűn (és szívesen) fogyasztunk.
Ha egy allergiás gyermek valamit nem szeret megenni-meginni (pl. tejet), utálkozik tőle, vagy akár émelyegni kezd, az allergia jele is lehet.
Amit a gyermek ma még elvisel, azt lehet, hogy holnap már nem bírja.
Javasolt diéta
A diéta nem minden, de nélküle nem lesz jobb a betegség!
A neurodermitisz mögött a legtöbb (de nem minden) esetben élelmiszer-túlérzékenység (IgE- asszociált allergia) húzódik meg. Ezért a terápia egyik alappillére az allergének elhagyása. A legegyszerűbben és legbiztosabban elvégezhető teszt (és egyben terápia) az elhagyásos (eliminációs) diéta.
Ezt a diétát nagyon következetesen, körültekintően és figyelmesen, éberen kell végezni, különben téves következtetéseket vonhatunk le belőle. Jó, ha ehhez értő orvossal is konzultálunk megkezdése előtt.
Nem szabad általános, senyvesztő diétát tartani.
Ha a fő allargéneket, 2 hónapra következetesen elhagyjuk, az már sokszor megmutatkozik, mire érzékeny a gyermek az öt fő allergén közül:
tej, összes tejtermék
tojás (főleg fehérje)
szója, szójatej, tofu ...
diófélék (dió, földi mogyoró, cashue, mogyoró, pisztácia)
konvencionális (nem bio) sárgarépa
Extra tippek
Ne féljünk attól, hogy az elhagyási kísérlet idején hiánytünetek lépnek fel a gyerekeknél, mert a bázisdiéta erre a rövid időre biztosítja a kellő tápanyagokat! Hosszabb ideig tartó elhagyás esetén beszélje meg az orvossal, hogy biztosítsa a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek kellő mennyiségét!
Minden megszorítás ellenére az evés okozzon örömet! Ne azt állítsuk előtérbe, amit nem szabad, hanem azt, amit szabad!
Az elhagyásos diéta megvalósítása
Két hétre (nagyobbaknál négy hétre) vezessünk be bázisdiétát! Ettől a bőrtünete akár néhány nap alatt javulhat. Ha beállt a nyugalmi állapot, elkezdhetjük egyik élelmiszert a másik után kipróbálni, és az étrendet apránként bővíteni. Új élelmiszert csak akkor vegyünk hozzá, ha az előző 2 napig nem okozott rosszabbodást. Ha az új ételtől rosszabbodik a bőr, hagyjuk el újra, és várjuk meg, míg ismét megnyugszik. Csak ezután adjunk valami mást.
Fontos!
A kihagyási fázis után valamely élelmiszer újrabevezetésénél heves reakció alakulhat ki, ami akár keringési sokkhoz is vezethet. Ez azonban többnyire csak az epernél, tejnél, tojásnál és csonthéjasoknál várható. Ezért ezek tesztelése előtt kérdezzék meg orvosukat, és mindenképp dörzsöljék be a gyermek alkarja, vagy szája körüli bőrét, mielőtt újra enni adnak belőle. Ha a bőr bevörösödik, viszket, okvetlen kerüljék az étel etetését!
A különféle tesztek önmagukban még nem adnak kellő és biztos eredményt, legjobb többféle tesztet is végeztetni és azokat összevetni.
Ha ki tudtuk szűrni, hogy a gyerek bőre jelenleg mire reagál, akkor ezt az élelmiszert vagy anyagot egy időre teljesen kerülni kell, amíg a szervezet „el nem felejti az allergiás reakciót”. Ez általában néhány (2-4) hónapot jelent. Csak a tej, tojás, citrusfélék, csonthéjasok, cukorfogyasztását kell akár egy-két évig is kerülni.
Fontos, hogy a szülő mutasson jó példát! A gyermek ne érezze, hogy megkülönböztetjük.
A csecsemőknél fontos, hogy a szoptató anya tudatában legyen: amit saját maga megeszik, az néhány óra múlva megjelenik a tejben. Tehát rá is ugyanazok az étkezési szabályok vonatkoznak, mint a babára!
A bőr ápolása
A bőrön megjelenő tünetek csupán a mélyben zajló folyamat (jéghegy) csúcsát jelentik. Tehát pusztán a bőr kezelésével nem jutunk eredményre. Ezért a kortizontartalmú kenőcsök elhagyása után újra fellobbannak a tünetek, ha nincs kísérő terápia.
A fürdetést általában túlzásba szokták vinni, főleg a fertőtlenítő zserek alkalmazását. Ez minden alkalommal megváltoztatja a bőr baktérium flóráját, zsírrétegét és pH-ját. Ha a gyermek tiszta ruhát kap, nincs szükség annyi közvetlen bőrt érő tisztításra. Enyhe-közepes állapotban nem kell attól tartani, hogy elszaporodnak a kóros baktériumok, és kárt okoznak.
A belső és alkati kezeléshez hozzátartozik az immunrendszer általános harmonizálása és erősítése, a bélflóra rendezése, a hiányzó vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek pótlása, a homeopátiás kezelés és a sajátvér-terápia.
Az asztmához hasonlóan a stessz oldása – kineziológiával, autogén tréninggel, vagy akár pszichoterápiás módszerekkel – döntő fontosságú lehet a sokszor végkimerülésig feszült család számára.
A gyulladás mértékétől és időbeli lefolyásától függően heveny, kevésbé heveny és idült állapotot különböztethetünk meg. Minél nedvezőbb, fájdalmasabb, duzzadtabb, melegebb a bőr, annál hevenyebb a gyulladás.
A heveny szakaszra érvényes alapszabály, hogy nedveset a nedvesre. Ám vigyázni kell, mert a víz fellazítja a bőrt, mely száradás után túlságosan kiszárad. Tehát a hosszas áztatás (kádfürdő) nem jó. Különösen vigyázni kell a habfürdőkkel! Inkább csak szénsavmentes ásványvizes, napraforgó-olajos kendővel tisztítgassuk le a bőrt. A nagyon nedvező helyeken nedves-hidratáló pakolást alkalmazhatunk. Ezeket zsurlófű, zsálya, árvácska vagy fekete tea főzetébe itatott pamutba kendővel készítsük. A párolgás kellemesen hűti a bőrt. Ha tovább rajta hagyjuk, vékony rétegben kenjünk alá semleges, adalékmentes alapkrémet a kiszáradás megelőzésére. Vagy tiszta bio aloe vera gélt.
Ebben a szakaszban azonban a lehető legkevesebb krémet, kenőcsöt használjuk. Lehetőleg adalék (illóanyag, konzerválószer stb.) nélkülit válasszunk!
Viszketés esetén vakarás helyett ajánlottak az ún. vakaródzási alternatívák, melyeket meg kell mutatni és tanítani a gyereknek.
A nyújtás, húzás, nyomás, simítás, kereszt benyomása körömmel, csípés, ütögetés mind jó alternatívák vakarás helyett. Ám vakarókockát is használhat a kicsi (ez bőrrel bevont fakocka).
A kevésbé heveny, szárazabb szakaszban egy-két réteg hidratálás után zsíros kenőcsök viheők fel. AZonban ne túl vastagon, mert alatta nem tud eléggé lélegezni a bőr. A kenőcsök és krémek alkalmazásánál fontos, hogy kitapasztaljuk, melyik is tesz jót a bőrnek, általános érvényű receptek nincsenek. Ám ne is váltogassuk őket túl gyakran próbálkozás címén! A kamilla-, körömvirág-, aloe- és orbáncfű-tartalmú készítmények esetleges érzékenység miatt nem ajánlottak. Konkrét recepteket „A nagy gyermek-kalauz” című könyvben is találhatnak WEBSHOPUNKBAN.
Idült, szárazon repedező formánál a zsírosabb kenőcsökhöz néhány százalék vizet kötő húgysavat, hámlasztó acetilszalicilsavat is lehet tenni.
Mindhárom szakaszban alkalmazhatunk heti 1-2x 10-15 perces fürdőt úgy, hogy a fenti teák főzetéből 1 liternyit hozzáöntünk a fürdővízhez. A bőr zsírrétegét azzal védhetjük, ha 1 dl napraforgó- vagy olívaolajat langyos vízzel félig töltött üvegben addig rázunk, míg tejszerű nem lesz, és ezt a fürdővizhez tesszük. Ezenkívül az éjszakai krémpakolások is jótékony hatásúak, s megakadályozzák a vakarást.
Jó tanács
- Ha krémeket használunk, azok kissé savas pH-júak (5-5,5) legyenek!
- A krém legyen kellemesen hűvös!
- A krémezést kellemes, oldott környezetben és testhelyzetben végezzük. Mozdulataink nyugodtak legyenek!
- Inkább nyomva, mint simítva vigyük fel a krémet!
- Az egészséges felület felől haladjunk az érintett felé.